„Figyelmeztető lövést adott le az Egyesült Államok” – az elemző szerint Washington egyértelmű jelzést küldött a magyar kormánynak

Az Egyesült Államoknak nem az volt célja David Pressman mai bejelentésével, hogy látványos belpolitikai hatást érjen el, hanem csak az, hogy figyelmeztessék a magyar kormányt: problémát okoz Oroszország erősödő befolyása – mondta az rtl.hu-nak Hunyadi Bulcsú, a Political Capital szakmai vezetője.

Mint megírtuk, az amerikai nagykövet ma azt közölte, hogy az Egyesült Államok több mint 50 intézményre és személyre vetett ki szankciókat, és közöttük található a budapesti székhelyű, orosz Nemzetközi Beruházási Bank három fő tisztviselője is. A három vezető közül az egyik magyar állampolgár.

Hunyadi Bulcsú szerint fontos különbség a 2014-es állítólagos kitiltáshoz képest, hogy egyrészt akkor jogilag másféle döntés született, másrészt ezúttal a Nemzetközi Beruházási Bankot és az ahhoz kapcsolható személyeket szankcionálták, nem pedig kormányzati embereket. 

Ettől függetlenül a diplomáciában ez egy jelentőségteli lépésnek számít, de egyben azt is mutatja: az Egyesült Államok ezt csak jelzésnek, figyelmeztető lövésnek szánta 

– fogalmazott az elemző.

Hozzátette: a bejelentés másik célja az lehetett, hogy Washington behatárolja, pontosan mi a problémája a magyar kormány politikájával. „Egyértelművé tették, hogy túl nagy az orosz befolyás mértéke Magyarországon, ami biztonsági kockázatot jelent a NATO más tagjai számára is. De ezen nem úgy akarnak változtatni, hogy kívülről befolyásolják a kormányt” – mondta Hunyadi Bulcsú.

A nagykövetség által indított plakátkampány („ruszkik haza” feliratú táblák jelentek meg szerte az országban) konkrétabb beavatkozás a magyar belpolitikába, az ugyanis a kormányzati propagandától eltérő irányba akarná módosítani a társadalom vélekedését az orosz befolyással kapcsolatban – jegyezte meg.

Hunyadi Bulcsú szerint 

nem várható, hogy a kormány a nyilvánosság előtt megváltoztatja a retorikáját az Egyesült Államokkal kapcsolatban, azt viszont amerikai diplomácia elérheti, hogy a színfalak mögött konstruktív párbeszéd induljon a felek között. 

„A magyar kormány eddig is azt a stratégiát követte, hogy ha támadást tapasztalt – akár Washington, akár Brüsszel irányából – akkor kemény retorikával válaszolt. Ez nem lesz másként most sem, viszont a háttérben ismét tárgyalhatnak majd a szövetségi politikáról” – vélekedett.

Ezt támasztja alá egyébként az is, hogy David Pressmann a sajtótájékoztatón több alkalommal is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok közös jövőt képzel el Magyarországgal, még ha ez most nehézségekbe ütközik is.

Nyitókép: Koszticsák Szilárd/MTI