Tavaly Schadl Györgynek is lejárt a hét évre szóló megbízása, de nem vették el a végrehajtói engedélyét

Az országban működő mintegy 200 végrehajtó közül nyolcvannak járt le a megbízatása 2022-ben – tudta meg az rtl.hu a Magyar Bírósági Végrehajtói Kartól (MBVK). Ők 2015-ben kaptak hét évre szóló működési engedélyt, így tavaly jelezniük kellett, hogy folytatni akarják-e a tevékenységüket.

Az érintettek között volt Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatásban lévő elnöke is, akit az ügyészség azzal vádol, hogy korrupciós láncolatot alakított ki több végrehajtóval és Völner Pál volt igazságügyi államtitkárral. Kapcsolatain keresztül a vád szerint több mint 920 millió forintot szerzett.

Schadl György viszont jelenleg is szerepel a végrehajtók névjegyzékében, azaz irodáját a büntetőper ellenére tavaly nem fosztották meg a folytatás lehetőségétől.

A hosszabbítási kérelmekről a Biró Marcell vezette felügyeleti hatóság dönt, a törvények alapján pedig Schadl György esetében két dolog történhetett:  

• vagy egyszerűen úgy határoztak, hogy meghosszabbítják a működési engedélyét,
• vagy valaki fegyelmi eljárást indított Schadl György ellen, és amíg az véget nem ér, felfüggesztették a hosszabbításról szóló döntést. (Ebben az esetben Schadl Györgynek nem is kellett kérelmet benyújtania a folytatásról, mert automatikus az eljárás.)

Ha utóbbi történt, akkor várhatóan még évekig nem döntenek az engedély visszavonásáról, a fegyelmi eljárást ugyanis csak akkor lehet majd lezárni, ha véget ér a büntetőeljárás is. Vagyis automatikusan meghosszabbodik a működési engedély a per végéig, és évekig úgy szerepelhet majd a névjegyzékben Schadl György, hogy börtönben ül.

Közérdekű adatigényléssel próbáltuk megtudni a Magyar Bírósági Végrehajtói Kartól és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságától, hogy indítottak-e fegyelmi eljárást Schadl György ellen, de adatvédelmi okokra hivatkozva nem árulták el. Jámbor András párbeszédes képviselő adatkérése alapján viszont sejthető, hogy fegyelmit indítottak a kar elnöke ellen, engedélyéről pedig átmenetileg nem döntenek a büntetőper befejeztéig.

A kar elnökének tevékenységét mindenesetre felfüggesztették, azaz az irodája és az ahhoz tartozó engedélye megmaradt, de átmenetileg nem végezhet végrehajtói munkát.

A hatóság döntése információink szerint nagy felháborodást keltett azoknál a végrehajtóknál, akiket tavaly megfosztottak a folytatás lehetőségétől. A törvény alapján azoktól vonták meg a működési engedélyt, akik kettőnél többször kaptak fegyelmi büntetést, vagy akik legalább egyszer írásbeli megrovást kaptak. Azok is elveszítik irodájukat, akik fegyelmi büntetésként csak pénzbüntetést kaptak.

A jogszabály és a hatóság szerint folytathatja viszont a munkát például az a végrehajtó, aki ellen megalapozott gyanú, majd vád alapján büntetőper folyik. 

A folyamatban lévő fegyelmi eljárások miatt a 80 végrehajtó közül nyolc esetben halasztották el a döntést a hosszabbításról (ezek a fegyelmik egy esetet leszámítva teljesen függetlenek a Schadl-ügytől), néhány esetben viszont már megszületett az engedély bevonásáról szóló határozat.

Tótszegi Tibor, az ország egyik legrégebben dolgozó végrehajtója sem kapott hosszabbítási engedélyt, pedig ő már 1995 óta ezzel foglalkozik. Állítása szerint 2015-ben és 2016-ban indítottak ellene fegyelmi eljárásokat, mert egyebek mellett nem megfelelően használta a végrehajtók elektronikus rendszerét, az Egységes Végrehajtási Ügyviteli Rendszert (EVÜR). A végrehajtók ebben regisztrálják a végrehajtási cselekményeket, és ezen keresztül rögzítik az ügyekhez szükséges adatokat.

Annak idején apróbb hibákba kötöttek bele, majd az akkor hozott fegyelmi döntésekre hivatkozva tavaly év végén elvették tőlem az engedélyt 

– mondta Tótszegi Tibor, aki vitatja az eljárások megalapozottságát is, szerinte a több évvel ezelőtti eljárásokkal egyszerűen csak ki akarták őt túrni a helyéről. Szentendrén dolgozott végrehajtóként, amely szakmai körökben „húsos” körzetnek számít: nagyobb összegű végrehajtások is előfordulhatnak, azaz több lehet a bevétel.

„Elfogadhatatlan, hogy van olyan, aki úgy tarthatta meg az irodáját, hogy korábban bűncselekményt követett el, vagy annak elkövetésével megalapozottan vádolják” – fogalmazott.

Információink szerint az elektronikus rendszer hibáira más végrehajtóktól is sok panasz érkezik, ennek ellenére a nem megfelelő használatra hivatkozva többen is fegyelmi büntetést kaptak, többek ellen jelenleg is folyik eljárás. 

A végrehajtók szerint a vizsgálatok során apróságokba kötöttek bele, vagy egész egyszerűen nem tehetnek a hibákról, most azonban könnyen lehet, hogy ezek miatt veszítik el végrehajtói irodájukat.

A rendszer állapotát jelzi, hogy évekkel korábban elkezdtek fejleszteni egy teljesen új programot, ez lett volna az úgynevezett Integrált Végrehajtási Rendszer (IVR), amely felváltotta volna az Egységes Végrehajtási Ügyviteli Rendszert. Ezt azonban – noha 2019-ben törvénybe is iktatták, hogy az IVR-t kell használni – a mai napig nem alkalmazzák.

Az rtl.hu közérdekű adatigénylés útján megkérdezte a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart, hogy mi ennek az oka, ám az MBVK megtagadta a válaszadást arra hivatkozva, hogy kért adatok vélemény megismerésére irányulnak, márpedig ez álláspontjuk szerint nem tekinthető közérdekű adatnak. A kérdés úgy hangzott: „az előzetes tervekkel ellentétben, miért nem fejlesztettek egy teljesen új rendszert, miért a régit használják még”.

Információink szerint 

a fegyelmi eljárások ügyében más végrehajtók (tehát nem Tótszegi Tibor) több feljelentést is tettek a rendőrségen arra hivatkozva, hogy a vizsgálatok elfogultak voltak, vagy hogy az esetleges vétségek abból adódtak, hogy az EVÜR rosszul működik. 

Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint összesen négy feljelentés érkezett hozzájuk ilyen ügyekben.

A májusi beszámolókból derül ki, mennyit kereshet Schadl György a börtönben

Schadl Györgyöt jelenleg Andresin Konstantin helyettesíti, a vonatkozó törvények alapján pedig minden végrehajtásból eredő bevétel hozzá kerül, azaz a végrehajtói kar elnökének irodája elvben ebből nem kaphat egy forintot sem. Ennek fényében igen különös, hogy a céginformációk szerint tavaly júliusban, azaz amikor Schadl György már börtönben volt, Andresin Konstantin tízszázalékos tulajdonrészt szerzett a Schadl és Társa Végrehajtói Irodában. Hasonló folyamat játszódott le a kar elnökének szintén végrehajtó feleségénél is: miután felfüggesztették őt, Schadl-Baranyai Helga irodájában is tulajdonos lett a jelenlegi helyettese.

Más irodák esetében egyébként nem ritka, hogy az állandó helyettesek beszállnak a cégbe, így biztosítható ugyanis, hogy az osztalékból részt kapjanak. 

A konkrét esetektől eltérve az állandó helyettes tulajdonszerzésének általában több oka is lehet:

• például a helyettesnek szüksége van irodára, eszközökre, a megfelelő körülmények kialakítása viszont igen drága és hosszadalmas folyamat. Egyszerűbb, ha a helyettes tulajdont vásárol, így használhatja a meglévő helyiséget és kellékeket, ráadásul az eredeti végrehajtó is keres pénzt.

• Ha felszámolják a céget, akkor az eladott vagyontárgyakból befolyó pénzen a tulajdonosok osztoznak.

• Egy folyamatban lévő perben az egyik végrehajtó megtámadta azt a gyakorlatot, miszerint az állandó helyettesnek a bevételekből nem kell semmit sem átadnia az helyettesített végrehajtónak. Ez az ügy még folyamatban van, de ha igazat adnak a végrehajtónak, akkor minden állandó helyettes csak úgy tudja bebiztosítani magát, ha tulajdonos is lesz abban a végrehajtói irodában, ahol dolgozik. Így jut hozzá ugyanis az osztalékhoz. 

Nyitókép: RTL