Alig ért véget a moratórium, de máris rengeteg ingatlant árvereztek el
2022. augusztus 23. 8:01
Egyetlen hónap alatt több mint 1100 ingatlant árvereztek el azután, hogy június 15-én véget ért a kényszerértékesítési- és kilakoltatási moratórium – tudta meg az rtl.hu. A civilek szerint a tilalom feloldása óta 30 százalékkal több olyan ügyfelük van, aki valamilyen végrehajtási eljárás miatt kér segítséget. A következő hónapokban ráadásul jelentősen nőhet a nemfizető adósok száma, a családi kasszákat ugyanis érzékenyen érinti az infláció, a rezsiköltségek emelkedése, valamint a kétszámjegyű alapkamat is. Mindezt csak tetézné, ha eltörölnék a kamatstopot is.
A kormány nagyjából két és fél évnyi szünet után feloldotta a koronavírus-járvány miatt elrendelt árverezési- és kilakoltatási tilalmat. A moratórium ideje alatt – néhány kivételt leszámítva – nem lehetett kényszerértékesíteni az ingatlanokat, a benne élőket pedig nem lehetett az utcára tenni.
Június 15-től azonban ismét megindultak az árverések, ráadásul úgy tűnik, igen nagy tempóban:
az rtl.hu Magyar Bírósági Végrehajtói Kartól (MBVK) származó információi szerint egy hónap alatt összesen több mint 1100, azaz naponta majdnem negyven ingatlant árvereztek el.
Összehasonlításképpen: korábban ilyen módon 5000-8000 ingatlant értékesítettek évente.
Arra vonatkozóan ugyan nincsen pontos statisztika, hogy az 1100 ingatlan közül hány volt lakóépület, azonban a korábbi adatok alapján arra lehet következtetni, hogy jelentős részüket lakásként használták. Ezt támasztja alá az is, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elektronikus árverési rendszerében jelenleg összesen nagyjából 4500 ingatlanra lehet licitálni, ezeknek túlnyomó része pedig (4100 darab) lakáscélú ingatlanként szerepel a honlapon.
Az rtl.hu által megismert adatok azt mutatják, hogy az első hónapban átlagosan 9-10 millió forint körül alakultak alakultak a nyertes licitértékek, az összesített bevétel pedig 11,8 milliárd forint volt. (Az alábbi táblázat a járvány éveit, valamint az árverési tilalom utáni első hónapot mutatja be.)
Érvényes vételárajánlattal záródó eljárások száma – Forrás: Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (Az árverési moratórium nem vonatkozott minden ingatlantípusra, csak a magánszemélyek tulajdonára. El lehetett adni például a cégek tulajdonában lévő ingatlanokat vagy az ipari célúakat, azaz a járvány ideje alatt is volt kényszerértékesített ingatlan.)
A segítségkérők számának növekedéséről számolt be az Utcajogász Egyesület is,
a lakhatási nehézséggel küzdőket támogató szervezethez ugyanis június 15. óta 30 százalékkal többen fordultak, mint a moratórium lejárta előtt.
„Ez a szám azonban nem mutatja a problémával érintettek teljességét, mivel minket csak budapestiek vagy olyanok érnek el, akik otthonosan mozognak az interneten” – közölte az rtl.hu-val az Utcajogász Egyesület. Ügyfeleik nagy része egyébként nem kifejezetten a kilakoltatás miatt fordul hozzájuk, hanem azért, hogy megtudja: milyen módon lehet a végrehajtás felfüggesztését kérni, azaz hogyan lehet a közelgő lakásvesztés előtt időt nyerni.
A közvetlenül a moratórium után értékesített ingatlanok jelentős része lapunk információi szerint még a járvány előtt „ragadt be”, azaz ezek a régebbi adósságok miatt váltak licitálhatóvá, csak el kellett halasztani az árverést a kényszerértékesítési tilalom miatt.
Már önmagában az is figyelemreméltó, hogy 1100 esetben sikeres volt az árverezés, a licitre bocsátott ingatlanok jelentős részét ugyanis a korábbi évek tapasztalatai alapján nem tudják eladni.
Forrás: Pataki János István: A magyar bírósági végrehajtás rendszere
Egyre többen nem tudnak majd fizetni
Az elmúlt tíz év pénzbősége kedvezően hatott az adósok törlesztési képességeire, az úgynevezett nem teljesítő hitelek aránya ugyanis soha nem látott mélypontra süllyedt. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az első negyedévben az összes adósságtípust tekintve (lakáshitel, személyi kölcsön, autóhitel, stb.) mindössze 1,4 százalék volt azoknak a hiteleknek az aránya, amelyeknek a törlesztésével 90 napon túli késedelembe estek.
A gazdasági helyzet az elmúlt hónapokban azonban romlott és több olyan kockázat is megjelent, amelyek miatt megugorhat azoknak a száma, akik nem tudnak fizetni:
- a maginfláció 16,7 százalékos, azaz sokkal kevesebb elkölthető pénze marad a családoknak.
- A rezsiköltség ezzel párhuzamosan (egyelőre nem tudni pontosan hány családnál) sokszorosára emelkedhet. Már önmagában ez is irreális teher lehet.
- Az alapkamat 10,75 százalékos, ami miatt emelkedik a változó kamatozású hitelek törlesztője.
- Tavaly év végén sokan kiestek a hitelfelmondási és törlesztési moratórium kedvezményéből, azaz nekik azóta ismét el kellett kezdeniük fizetni a törlesztőket. Ők a járvány ideje alatt jellemzően bajba kerültek, elveszítették például a munkájukat vagy csökkent a bevételük, így kérdés, hogy közülük hányan tudják majd újra fizetni a részleteket. A programban csak a legsérülékenyebb réteg maradhatott, az adósok nagyjából 5 százaléka.
- Egy másik kedvezmény, a kamatstop, jelenleg 330 ezer embert érint, ők a tavaly októberi kamat alapján fizetnek havonta. Ha a kormány megszüntetné ezt a lehetőséget, akkor sokaknak több tízezer forinttal (akár 70-80 ezer forinttal is) megemelkedne a törlesztőrészlete. (December 31-ig biztosan érvényben marad kamatstop.)
A Portfolio korábbi információi szerint a bankok és követeléskezelők ezen kockázatok miatt arra számítanak, hogy a nemteljesítők 1,4 százalékos aránya akár 5 százalék fölé is emelkedhet.
Utcajogász: Az Alkotmánybíróság is vizsgálja a szabályokat
Az Utcajogász Egyesület korábban az ombudsmanhoz fordult a végrehajtási szabályok miatt, a szervezet álláspontja szerint ugyanis a tavaly január elsején életbe lépő változások következtében sérülhet az adós jogorvoslathoz való joga.
Ennek hátterében az áll, hogy az ingatlanárverési eljárás három 20 napos szakaszra bomlik, azaz az a vevő, aki részt vesz egy licitáláson, akár 20 napon belül érvényes vételi ajánlatot tehet. Ha az adós panasszal élne valamilyen vélt szabálytalanság miatt, akkor végrehajtási kifogást nyújthat be, ennek elbírálásáig viszont akár 63 nap is eltelhet. Ez azt jelenti, hogy mire elbírálják a kifogását, már rég nem az övé a lakás.
Az is problémás lehet a szervezet szerint, ha gyorsított, tárgyalás nélküli eljárásban lakoltatnak ki valakit (például azért, mert a szerződése lejárt és 60 napon belül kéri a tulaj a kilakoltatást). A lakónak ekkor nincs lehetősége védekezni, a döntést kizárólag a kilakoltatást kérő kérelme alapján hozza meg a bíróság, ami számos visszaélésre ad okot. (Ezeket a problémákat a szervezet tájékoztatása szerint már vizsgálja az Alkotmánybíróság.)
Az Utcajogász Egyesület az ombudsmanhoz fordult azért is, mert az adós vagyonát sokkal kevesebb értékért, kevesebb eljárási garanciával lehet elárverezni, ami a szervezet szerint sérti a tulajdonhoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot. „2020. október 19. óta nem kaptunk érdemi választ az alapvető jogok biztosától a beadványunkra. Ez azért baj, mert az ombudsmannak lenne lehetősége az Alkotmánybírósághoz fordulnia az ügyben” – közölte megkeresésünkre az Utcajogász Egyesület.
A témában az RTL Híradó is készített riportot:
Nyitókép: Marjai János/MTI