Szijjártó Péter teljes mellszélességgel kiállt a kazah vezetés mellett

Kedd délelőtt a kazahsztáni helyzetről tanácskozott a Türk Államok Szervezete (korábban Türk Tanács), amelynek Magyarország megfigyelő tagja. Az ülés után Szijjártó Péter a Facebook-oldalán jelentkezett be, és úgy fogalmazott, hogy

aggodalmat kiváltó erőszakos események történtek Kazahsztánban.

Kijelentette, hogy „a mi biztonsági érdekeinkkel teljes mértékben ellentétesek a destabilizációs kísérletekkel, az államcsínyekkel, hiszen ezek következményeként általában több tér nyílik a terrorcselekményeknek, vagy a radikális, szélsőséges ideológiák terjesztésének, amelyek nyomában általában komoly migrációs hullámok szoktak kiindulni egy-egy térségből”.

Közölte, hogy a Türk Államok Szervezetének ülésén közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a tagok (hazánk és Kazahsztán mellett Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán, illetve ugyancsak megfigyelőként Türkmenisztán) elítélik „az erőszakot, a vandál cselekedeteket, kifejeztük a szolidaritásunkat a kazah emberekkel és kifejeztük a részvétünket is a halálos áldozatok miatt”.

Szijjártó Péter szerint „az események megmutatták, hogy milyen komoly jelentősége van a gazdaságfejlesztési programoknak ebben a térségben, hiszen a stabilitáshoz, a békéhez a gazdasági fejlődés nagymértékben járul hozzá, az alapját adja”.

Mint korábban írtuk, Kazahsztánnak hatalmas nyersanyag-vagyona van, de az ország elmúlt három évtizedét meghatározó volt elnök, Nurszultan Nazarbajev, akiről a fővárost is elnevezték és szobrai állnak az országban, saját maga és körei gazdagodására fordította az olajbevételeket. A mostani tiltakozások is az elnyomáson, korrupción és személyi kultuszon alapuló autoriter rendet forgatták fel.

Pontosan tudjuk tapasztalatból, hogy mi szokott ilyenkor történni a nemzetközi politikai színtéren: általában jönnek az úgynevezett emberi jogvédő szervezetek, bizonyos országok, a nemzetközi szervezetek, amelyek majd mindenfajta kritikákat akarnak megfogalmazni, el akarnak fogadni elítélő nyilatkozatokat. Én azt gondolom, hogy ennek itt elejét kell venni, ennek itt nincs helye. Azt kell biztosítanunk, hogy megelőzhetők legyenek az elmúlt napokban látott erőszakos cselekmények az elkövetkező időszakban

– jelentette ki a magyar külügyminiszter. Hozzátette: „nem szabad felmentést adni semmilyen erőszakos esemény kapcsán az elkövetőknek, és nem szabad teret engedni a terrorista vagy szélsőséges ideológiát terjesztő szervezeteknek”.

A közép-ázsiai országban az autók üzemanyagaként használt cseppfolyós földgáz újévi áremelése miatt robbantak ki tüntetések, a tiltakozók az autoriter hatalom ellen fordultak és középületeket ostromoltak meg. A kazah vezetés „terroristákként” és „fegyveres bűnözőkként” hivatkozott a tiltakozókra, az államfő pedig arra utasította a biztonsági erőket, hogy figyelmeztetés nélkül lőjenek. Az ország kormánya az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének katonai kontingensét is behívta Kazahsztánba.

Nyitókép: Szijjártó Péter a V4+Törökország külügyminiszteri találkozó után tartott sajtótájékoztatón 2021. december 21-én – Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt