Novák Katalin vállalja a köztársasági elnöki jelölést

Orbán Viktor miniszterelnök a keddi kormányinfón jelentette be, hogy Novák Katalint, a Fidesz volt alelnökét, a családokért felelős tárca nélküli miniszterét jelöli Áder János köztársasági elnök utódjául.

Pár perccel később Novák a Facebookon közölte, hogy a köztársasági elnök jelölti felkérést tisztelettel vállalja. Mint írta, hittel, lélekkel, szívvel készül az embert próbáló feladatra: Magyarországot képviselni, az egész magyar nemzetet szolgálni. Hozzátette: „Maradok, aki vagyok.”

Az Alaptörvény 10. cikke szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. Bármely magyar állampolgár megválasztható, aki a harmincötödik életévét betöltötte. A köztársasági elnököt legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

A 11. cikk szerint a köztársasági elnököt a korábbi államfő megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja.

Áder János mandátuma 2022. május 10-én jár le, vagyis legkorábban március 10-én, legkésőbb április 10-én kell új köztársasági elnököt választani. A jövő évi országgyűlési választás időpontja még nincs kiírva, de az már most látszik, hogy nincs idő megvárni a köztársasági elnök megválasztásával a parlamenti választás után felálló új Országgyűlést.

Az ellenzéknek volt olyan alaptörvény-módosító javaslata, amelynek értelmében már az új összetételű Országgyűlés választhatna köztársasági elnököt, de ezt a Fidesz nem támogatta.

Mit mond a törvény az államfő megválasztásáról?

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének, 40 főnek az írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat.

Első körben a szavazáson az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatásával választható meg a köztársasági elnök. Amennyiben az első kör eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. Ezen a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta – olvasható az Alaptörvényben. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.

A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, előtte az Országgyűlés előtt esküt tesz.

Az Alaptörvény rendelkezik arról is, hogy a köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el. A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.

Az Alaptörvény 9. cikke szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját;

• különleges jogrendet érintő döntéseket hoz; 
• összehívja az Országgyűlés alakuló ülését; feloszlathatja az Országgyűlést; 
• az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek; 
• javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére; 
• kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét; 
• megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és a Magyar Művészeti Akadémia elnökét; 
• kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat; 
• megbízza az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; 
• törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését; 
• gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát.

Nyitókép: Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, a Fidesz leköszönő alelnöke beszédet mond a Fidesz 29. tisztújító kongresszusán Budapesten, a Hungexpón 2021. november 14-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd