Steigervald Krisztián: Én egy újszülöttet sem találtam, aki mobillal a kezében született
2024. május 15. 11:14
Hogyan neveli a gyerekét egy X generációs szülő? Miért lehet problémás az unatkozás hiánya a mai gyerekeknél? Mit és hogyan adhatnak át egymásnak a különböző generációk? Steigervald Krisztián generációkutató volt a Reggeli vendége, és a fenti kérdések mellett sok egyéb érdekességet is elárult arról, miért jelenthet nehézséget az iskolában, munkahelyen vagy a sportban az, hogy több generáció dolgozik együtt és hogyan lehet ezeket az esetleges súrlódásokat feloldani.
Hol vannak a határok?
Steigervald Krisztián gyors bevezetésképp összefoglalta, hol vannak a generációs határok:
- 1945 előtt születettek az Építők vagy Veterán generáció,
- 1946-1964 a Baby Boomerek,
- 1965-1979 az X generáció,
- 1980-1994 az Y generáció,
- 1995-2009 a Z generáció,
- 2010 után az Alfa generáció.
Ezek az évszámok azonban nem jelentik azt, hogy az egyes embereket ezek közé, ezekbe a „dobozokba” kellene behelyezni a szakértő szerint. Mivel beletanulunk és belenővünk dolgokba, igazából több generáció tudását is ismerjük.
Persze vannak alapvető különbségek, emelte ki. Egy X generációs embernek a digitális képességei nem olyanok, mint egy ma született gyereknek. Azt szokták mondani, hogy a mai gyerekek már az anyatejjel magukba szívják a digitális tudást. De vajon lehet-e hatása a születés előtti időszaknak abban, hogy milyen készségei, képességei lesznek a kisgyereknek?
Beszélgettem korai fejlesztőkkel. Nekik szent meggyőződésük, hogy ha az anya a pocakja felett csetel, annak az elektroszmognak van valamilyen hatása a magzatra
– mondta a szakember.
Nagy a szakadék vagy nagy lehetőség?
Steigervald Krisztián szerint nem feltétlenül szakadékról kell beszélni az egyes generációk közötti különbségek kapcsán.
Ez nem szakadék, hanem más gyerekkorunk volt. Nem jobb, nem rosszabb, csak más
– mondta.
Persze át lehet adni a generációk közötti tapasztalatokat, de a szakértő szerint egy mai fiatal nem tud mit kezdeni azzal, hogy a '70-es években hétfőn adásszünet volt. Szerinte ez nekik ugyanolyan mese, mint a Peppa malac. Azonban azon, hogy egyes tudásokat, tapasztalatokat a generációk hogyan adnak át egymásnak, nagyon sok múlik.
Példaként említette, hogy amikor a járvány idején kenyeret szeretett volna sütni, és elővette a nagymamája receptkönyvét, nem értette, mit jelent az utasítás: tegyél bele annyi lisztet, amennyit felvesz a zsír. Bár a tudás a nagyszülei generációjáé volt, egy videós recept kellett ahhoz, hogy megértse. Hatalmas tudást adhatnak át a generációk egymásnak – a sütés mellett a palántázásban, spórolásban és egyéb dolgokban –, de fontos, hogyan teszik.
Régen minden más volt?
A generációkutató hozott egy egyszerű példát arra, hogy mennyit változott a világ pár évtized alatt. Szerinte most van egy olyan rendszere a szülőknek, hogy nem akarják unatkozni hagyni a gyereküket. A '70-es években az volt a mondás, hogy „találd fel magad”, most meg szakkörről-szakkörre járnak a gyerekek.
Az unatkozás azonban a kíváncsiság, tanulási képesség alapja. Nagyon sok mindennek az alapja, amit felnőttként megpróbálunk szakkörökkel vagy programokkal eltüntetni. Ha lekötjük a gyerek figyelmét, akkor ezt a részét vesszük el a gyerekektől
– fogalmazott.
- Hogyan jelennek meg már óvodában a generációs különbségek?
- Milyen nehézségeket okozhatnak a generációs különbségek a sportban?
- A generáción kívül mi az, ami meghatároz minket?
- Hogyan lehetne az oktatásban a fiatalabb generációk igényeihez alkalmazkodni?
- A meseolvasás vagy a mesenézés a jó irány?
A fenti kérdésekre is válaszol a videóban.