„Minden hétvégén járunk az erdőre” – rőzsével vészelték át a telet a legszegényebbek, akikhez nem ért el a kormány csodafegyvere
2023. április 19. 14:52
A Házon kívül stábja még ősszel forgatott több családnál arról, hogyan készülnek a télre a növekvő rezsiköltségek mellett. A fűtési szezon vége felé visszamentünk hozzájuk, hogy elmeséljék, hogyan teltek az elmúlt hónapjaik. Unokáit nevelő nagypapa, nyugdíjas házaspár, hatgyerekes család beszélt arról, fáztak-e, le kellett-e mondaniuk bármiről is, hogy a rezsit fizessék, hozzájutottak-e a hatósági áras tűzifához.
Elsőként a Nógrád megyei Nagylócon látogattuk meg újra Botos Gézát, akinél októberben jártunk először: a férfi akkor attól tartott, hogy nem lesz elég fájuk a télre, és megfagynak. Géza és családja végül nehezen, de megoldotta, hogy fűteni tudjanak.
Úgy vészeltünk át, hogy a polgármester úr adott fát, de nemcsak nekem, hanem a többi rászorulónak is.
Gézáéknak két köbméternyi szociális tűzifa jutott, amivel másfél hónapig húzták ki a telet. Ezután családjával gallyért jártak az erdőre, mivel a hatósági áras tűzifát, amit a kormány szeptember közepén meghirdetett, Gézának nem volt pénze megvenni.
Kis kocsin toltam, volt, hogy a biciklim csomagtartóján hordtam el a gallyakat
A Botos családnak az erdei rönkök helyett csak rőzse maradt, amiket autóval tilos szállítani, így Géza biciklivel szállította haza a túlélést jelentő gallyakat.
Géza két unokáját születésük óta neveli. Fürdővizüket a kályhán melegíti fel esténként, így gallyakra továbbra is szükség van. Áramot csak a tévé és a hűtő fogyaszt, az égők szinte mindenhol ki vannak csavarva, így spórol a Botos család.
Katalinra nemcsak a rezsiszámlák, még a háza is ráomlott a télen
Rácz Katalin házának a tetejét meg kellett volna javítani, de nem volt rá pénze. Így először leszakadt a tető, majd január végén követték a falak is. Kati addig a ház legélhetőbb részén, egy lilára festett szobában próbálta kihúzni a telet.
Hősugárzóval fűtöttem. Körülbelül negyed, fél órára bekapcsoltam. Aztán felvettem két nadrágot, két pulóvert, majd betakaróztam.
– mesélt szörnyű körülményeiről a stábnak az asszony.
Katalin minden reggel a hideg házban ébredt. A nőt azóta már befogadta a szintén nehéz sorsú Botos Géza és családja, de egészségén mély nyomot hagytak a hideg éjszakák: köhög, tüdőgyulladása van. Állapota már hetek óta nem javul, mivel arra sincs pénze, hogy egy antibiotikumot kiváltson a gyógyszertárból.
A gyerekek szerencsére betegség nélkül megúszták a telet. Géza, amit tud, javítgat a házon, hogy a következő télen jobban fogja a meleget.
A Fazekas család havi kétszázezerért tüzelt fával – így volt olcsóbb
Először szeptemberben járt a Házon kívül stábja a Békés megyei Fazekaséknál. Akkor elvittünk hozzájuk egy energetikai szakértőt, hogy számolja ki, mennyibe kerülne energiatakarékossá tenni a nyugdíjas házaspár nyolcvanas években épült családi házát. Mivel nem volt tizenötmillió forintjuk a korszerűsítésre, más módszerhez folyamodtak.
Annyit tudtunk a saját érdekünkben tenni, hogy a felső szintet lezártuk egy szigetelt vastag ajtóval
– mondta Fazekas Zsigmondné a Házon kívülnek. A házaspárnak egyetlen menekülőútja maradt: a régi, vegyes tüzelésű kazán és a fa. Persze az sem volt olcsó.
Négy fuvar fát vettünk, 800 ezer forintba került az összes.
Minden nap csak délután gyújtottak be, de így is csupán négy hónapig tartott ki a fa – tehát gyakorlatilag kétszázezer forintot költöttek havonta tüzelőre. Fazekasék tudtak venni a kedvezményesnek mondott erdei tűzifából is, de más feltételekkel, mint ahogy azt a kormány hirdette.
„Azonnal feliratkoztunk. Végül elég sokat kellett rá várni, és nem is kaptuk annyit, amennyit szerettünk volna, mert 10 erdei köbméter volt egy háztartásra megjelölve. Csak annak a felét kaptuk volna meg, amit szerettünk volna, és úgy, hogy 150 ezer forintot kellett volna érte fizetni, nem tudjuk az okát, hogy miért. Mire hozzánk került, 200-at kellett fizetni érte” – Fazekasék szerették volna a másik 5 köbmétert is megvenni, de azt nem kaphatták meg. Az asszony úgy tudja, hogy a sok igénylő miatt nem jutott nekik elegendő tűzifa.
Utánanéztünk, állítólag előre ki kell fizetni az erdészetnek a 150 ezer forintot, és akkor, amikor szállítják, majd ki kell fizetni a többit
– mondta az asszony.
Az agrárminisztérium szerint azért kell most már előre fizetni a fáért, mert sokan lemondták, vagy át sem vették az igényelt rönköket. Akik mostanában igényeltek, augusztusban várhatják a fát. De erre is csak április 15-ig volt lehetőség, mert a program lezárult.
A hatgyerekes Szabó család is rőzsével vészeli át a nehéz hónapokat
Tartottak a számláktól a Borsod megyei Jákfalván élő Szabóék is. A mosógép március végén is megy, de hiába a hat gyerek, már csak hetente háromszor, hogy spóroljanak az áramon. Most „csak” 18 ezret fizetnek havonta.
Napközben nem kapcsolom fel a villanyt, inkább nem dugom be a gáztűzhelyt. Nagyon spórolni nem lehet, mert van sok minden, aminek égnie kell
– mondta az anya, Szabó Zoltánné Zsuzsa.
A család épp felújítja a házat – amennyire még futja a falusi CSOK-ból. Az új, fatüzeléses vizes kazán és a radiátorok már a helyükön vannak. Szabóék számára már megfizethetetlen a gázzal való fűtés.
Minden hétvégén járunk az erdőre. Kimegyünk szombaton, vasárnap, megszedjük, és úgy hozatjuk be
– mondta Zsuzsa. Szabóék is kaptak szociális tűzifát az önkormányzattól, de ezen felül – Botos Gézáékhoz hasonlóan – az erdőben gyűjtött rőzsével fűtöttek.
Zsuzsa és férje ketten 200 ezer forintot keresnek, ennyiből kell minden hónapban kijönniük: kecskéket tartanak, a gyerekek inkább azok tejét isszák, mint a hatósági árasat. A fokhagyma már zöldell, nemsokára követi majd a többi zöldség. Ha eljön az igazi tavasz, komoly konyhakertjük lesz, zöldség enélkül nem kerülne az asztalukra.
A rezsiárak elszállásától Jákfalva polgármestere is tartott
„Az a pillanat eljött, hogy elfogyott a pénz. Az önkormányzat nem nem akar fizetni, hanem nem tud fizetni” – mondta Vilcsek Ernő, Jákfalva polgármestere még novemberben a Házon Kívülnek. Októberben kiürült a falu kasszája, és bár pályáztak állami támogatásra, akkor nem kaptak egy fillért sem.
A kormány december végén döntött az önkormányzatok rezsitámogatásáról. A rendelet szerint a 10 ezer fő alatti települések esetében annak alapján dől el, mennyi támogatást kaphatnak, hogy mekkora a település adóerő-képessége, mekkora a tartalékuk, milyen szerződéseket kötöttek a közműszolgáltatókkal.
A kis borsodi község azonban valahogy ebből a támogatásból sem jött ki jól.
A kormányunk azt mondta, Jákfalva 3,3 millió forintot fog kapni, ezt felolvasták egy társulási ülésen. A pénzügyesek azt mondták, hogy Jákfalva 300 ezret kapott, tehát az egy tizedét kaptuk meg egész évre
– panaszolta a község polgármestere. Azt mondta, nem tudja, mi történt az alatt a két hónap alatt, ami a bejelentés után eltelt, hogy miért nem akkora lett a támogatás, amekkorát ígértek.
Az önkormányzatnak öt intézménye van, ezek között kellene szétosztani a pénzt. Vilcsek Ernő szerint 300 ezer forintot csak az óvoda működtetése elvisz másfél hónap alatt, ott is csak fával tudnak fűteni, ami jól jött a tavaszi hidegben. A polgármester nemcsak a kormányzat, az MVM számtani logikáját sem tudja értelmezni. Egy kis vegyesboltot is üzemeltet a faluban, amit apró elektromos kályhával fűtenek napi három órát, ezért havi 60 ezer forintot fizet.
Amióta áttértünk a digitalizált órára, azóta 20 ezer forinttal többet fizetek, és semmivel nem fogyasztunk többet, mint azelőtt.
Jákfalván hetente egyszer, egy órán át rendel az orvos, aki egyébként a társtelepülésen látja el a betegeket. Bár csak havi négy-öt órát tölt az orvos a rendelőben, a számla 80-100 ezer forintra rúg. A polgármester úgy fogalmazott:
Ehhez nem kell matematikusnak lenni, ez katasztrófa!